Magyar szerkezettár
Keres
🪄
széle
→
szél
⊕
birtokos személyjel
szél
1
fn
1.
a
levegőnek
a
szabadban
érzékelhető
mozgása
,
ill
.
az
így
mozgó
levegő
.
fúj
a
szél
;
▸
más szelek fújnak
▸
a széltől is óv valakit
|
mozgás
v
.
robbanás
keltette
légáramlat
.
nagy
szelet
csap
.
2.
valaminek
a
bekövetkezését
előre
jelző
tünet
,
jelenség
,
hír
.
a
forradalom
szele
;
▸
szelét veszi valaminek
3.
szépítő
a
belekben
keletkező
(
s
a
végbélen
át
távozó
)
gáz
.
4.
nép
valamiből
kiáramló
sűrített
levegő
.
kiment
a
szél
a
labdából
.
5.
<
kif-ekben
:>
agyvérzés
.
szél
érte
;
megütötte
a
szél
.
▸
tudja, honnan fúj a szél
▸
csapja a szelet valakinek
▸
kifogja a szelet valakinek a vitorlájából
[ tör ]
szél
2
fn
1.
tárgynak
,
testnek
,
területnek
külső
,
vmelyik
határvonalához
,
oldalához
közeli
része
.
a
járda
széle
.
|
rég
határvidék
,
végek
.
2.
nyílás
,
mélyedés
közvetlen
környéke
.
az
árok
szélén
.
|
vmely
tárgynak
a
nyílásához
közeli
része
.
a
fazék
széle
;
▸
szája széle
3.
nép rég
szélesség
.
▸
széle, hossza egy
4.
nép rég
|
a
vászon
szövési
szélessége
mint
hosszmérték
,
ill
.
ilyen
hosszmértékű
vászondarab
.
ehhez
legalább
három
szél
kell
.
| (jelzőként)
ilyen
hosszúságú
,
méretű
.
négy
szél
vászon
.
[ fgr ]
birtokos személyjel
cxn
a
birtokos
személyét
és
számát
jelző
jel
;
____________________
ó/szája
→
ó
⊕
/[Hyph:Slash]
⊕
száj
⊕
birtokos személyjel
ó
1
fn
1.
az
o
hosszú
párja
.
2.
ennek
írásjegye
(
ó
,
ó
).
|
<
rövidítésként
:>.
▸
ó
ó
2
→
óv
ó
3
mn
1.
irod
ódon
,
ősi
.
2.
irod
elavult
.
3.
nép
nem
ez
évi
<
termés
(
ű
) >.
az
ó
vörösborból
adj
,
ne
az
újból
!
[ fgr ]
ó
4
isz
irod
óh, oh
1.
<
fájdalom
,
szomorúság
,
vágyódás
,
félelem
kif-ére
.>
ó
,
de
kár
!;
ó
jaj
!
2.
<
csodálkozás
,
tetszés
,
öröm
kif-ére
.>
ó
,
hát
ez
remek
!
3.
<
udvariassági
kif-ek
bevezetésére
.>
ó
,
bocsánat
!
|
irod
<
megszólítás
előtt
,
kül
.
kérést
,
könyörgést
kifejező
m-ban
.>
ó
,
emberek
!
[hangkit]
ó
cxn
óra
.
/[Hyph:Slash]
száj
fn
1.
a
fejen
az
emésztőcsatorna
kezdeti
nyílása
a
mögötte
levő
üreggel
együtt
.
|
(
a
két
)
ajak
.
szájába
harap
.
|
szájüreg
.
bevesz
a
szájába
valamit
.
2.
az
ember
testének
ez
a
része
mint
a
beszéd
szerve
.
▸
valakinek a szájjába adja a szót
▸
a szájamból számból vette ki a szót
▸
olyan nagy akkora a szája, mint a bécsi kapu
|
<
híresztelés
,
megszólás
,
pletykálkodás
jelképeként
.>
▸
a falu, a világ szájára kerül szájára veszi a világ
|
szó
,
beszéd
<
a
tettel
ellentétben
>.
csak
szájjal
segít
.
3.
üregnek
,
üreges
testnek
,
szervnek
a
nyílása
.
a
barlang
,
a
kulacs
szája
.
|
völgy
,
hegyszoros
bejárata
,
torkolata
.
▸
szájába rág valakinek valamit
▸
egy szájból hideget, meleget fúj
▸
megégette a száját a forró kása
[ fgr ]
birtokos személyjel
cxn
a
birtokos
személyét
és
számát
jelző
jel
;
PÉLDÁK #1
asztal
(szótár)
asztalos
(szótár)
asztalokra
(toldalékolt, 3 konstrukció)
faasztal
(összetett, 2 konstrukció)
asztalfiókba
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
fehér asztal
(szótár, többszavas, folytonos)
sárga asztal
(azonos forma, 2 konstrukció)
fehér asztal
mellett
(3 elem, összevonás, 2 konstrukció)
PÉLDÁK #2
avokádó
(van/van, azonos,
nagy
)
fűbe harap
(nincs/van, konstrukció)
fűbe
(nincs/van, 2 konstrukció,
-ba/-be
)
fű
(van/van, konstrukciók kiemelve önálló szócikké)
aki
fűbe harap
(nincs/van, szöveg részeként)
nem
harapott fűbe
(nincs/van, ragozva, más szórenddel)
füvet harap
(nincs/van, 3 konstrukció)
PÉLDÁK #3
a tanár
részt vesz
az akció
ban
(igés konstrukció)
a tanár kenyeret vesz az üzletben
(azonos forma)
alapító tag
–
okos gyerek
az
alapító tag
részt vesz
az akció
ban
(két többszavas konstrukció)
az okos gyerek
részt vesz
az akció
ban
(egy többszavas konstrukció)
a tanár
részt
vett
az akció
ban
(múlt idő)
a tanár
vesz részt
az akció
ban
(szórend)
a tanár
vesz
az akció
ban részt
(szórend)
a tanár
részt vesz
a
munká
ban
(más elem)
a tanár
kollégáival
részt vesz
az akció
ban
(plusz bővítmény)
PÉLDÁK #4
-ban/-ben
,
-ság/-ség
,
ad hoc
,
terem
,
termet
,
almafa
,
grépfrútfa
,
megcsócsál
a könyv lapokból áll
,
a nyelv szerkezetekből áll
,
kísérletet tesz erre
Kapcsolat •
szerkezettar@nytud.hu
• HUN-REN Nyelvtudományi Kutatóközpont, Lexikológiai Intézet • © 2024